Karitász
- Rochlitz László
- 2016. október 30.
- 3499
Isten maga a Szeretet. A Szeretet Lelke arra indít minket, Őbenne hívőket, hogy erről a szeretetről tanúságot tegyünk és másokat szolgálva szolgáljunk Neki úgy, ahogy Jézus szolgált.
Mottónk: „Amit a legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” Mt 25,40
Amit a karitász csoportunk vállal
- Idősek, betegek látogatása, otthoni kisebb segítségnyújtások, illetve ügyintézések.
- Személyes meghallgatás, odafigyelés.
- Adatbázis. (szállók, munka, önkormányzat, fürdők, étkezés, albérlet, szerelők, pszichiátriai és szenvedélybetegséget kezelőkkel kapcsolatok)
- Élelmiszercsomagok, ruhák, háztartási eszközök, bútorok adományozása, adományok közvetítése.
Akikre kiterjed a tevékenységünk
- Mindenkinek próbálunk segíteni a Belváros területén, aki szükséget szenved és aki szívesen elfogadja segítségünket.
- A főváros más részeiből, sőt vidékről is érkeznek hozzánk programjainkra, illetve kérnek tőlünk segítséget.
- Főleg olyan rászoruló időseket, betegeket, családokat segítünk, akikre az élet terhei olyan súlyosan nehezednek, hogy testileg is és lelkileg is kárt szenvednek.
- Közös rendezvényeket, akciókat szervezünk, vagy azokban részt veszünk más karitatív szervezetekkel, valamint részt veszünk az Egyházmegye központi akcióiban, programjaiban is.
- Természetesen nemcsak a hívő, keresztény katolikus emberekkel foglalkozunk, hanem mindenkivel, akik hozzánk fordulnak segítségért, jó szóért, hiszen a szeretet is egyetemes.
- Továbbra is nyitottak, befogadók szeretnénk maradni mindenki felé.
A karitászmunkánk alapelvei
- A Szeretet nem közömbös a szenvedők iránt.
- Az Egyház jeleníti meg Isten szeretetét a világ számára.
- Tanúságot teszünk Isten szeretetéről az IRGALMASSÁG CSELEKEDETEI által: „Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.” Mt 5,7
A karitásztevékenységünk célja
- Szolidaritás vállalása, együttérzés.
- Missziós tevékenység a szeretet cselekedetei által.
- Segítségnyújtás abban, hogy az emberek visszanyerjék önbecsülésüket, akarjanak emberibb életet élni, lelkileg felemelkedni.
- Felfedezni a látható testi szükség mögött a láthatatlan lelki éhséget.
- A Szeretet Forrásához vezetni testvéreinket, felebarátainkat. (ez különböztet meg minket egy szociális ellátószervezettől)
Az Egyháznak legfontosabb teendői között kell számontartania – szüntelenül, de mostanában különösen is –, hogy hirdesse és beoltsa az életbe az irgalom misztériumát, amely legtökéletesebben Jézus Krisztusban mutatkozott meg… Az Egyház hirdeti és különféle módokon tapasztalja a megfeszített és feltámadt Krisztusban kinyilatkozott isteni irgalom igazságát. Továbbá maga is törekszik arra, hogy gyakorolja az irgalmat az emberek által és az emberek iránt, mert megérti, hogy ez a legelemibb föltétele annak, hogy az emberibb és jobb világért akár most, akár a jövőben valamit tenni lehessen.”
Szent II. János Pál pápa („Dives in misericordia” 91.96 – enciklika az irgalmas Atyaistenről 1980.11.30.)